Ez van. Napok óta. Olvasok. Jöjjenek hát a:
Könyvtáskák
Eleinte küzdöttem ellene, de feladtam. Virginia Wolfotól az Orlandót nem bírom letenni.
Tegnap is a mai bejegyzés előkészítése helyett olvastam. Éjfélkor szidtam is magam. Már ágyban voltam amikor az a mentő öletem támadt, hogy összeeresztem ezt mostani elragadtatásomat, és a táskamániámat. Így lehetek őszinte, és bevallhatom, hogy hanyagolom a teendőimet, plusz megmutathatom ezeket a csodaszép könyvtáskákat.
Mert ilyen is van! Sőt lassan már nem is lesz furcsa, mert sokan készítenek ilyeneket, itthon is külföldön is.
De olyat mint Dita Felici senki nem készít... művel... varázsol, még nem láttam senkitől.
De feleslegesek a szavak nézzétek a képeket!
Sugárzik belőlük az átélés. Érezni, hogy örömből születtek ezek a kincsek.
Valóban olyanok mint a jó könyvek: elvarázsolnak, rabul ejtenek a szem csak úgy falja és mégis éhezi őket. A kezek pedig soha le nem tennék.
Neked melyik a kedvenc könyved?
